Csodálatos szálláshelyen táboroztunk 9
családból álló kis csapatunkkal!
Bernecebarátit korábbról jól ismertem, gyerek-
és ifjúkorom kiránduló illetve táborozó célpontja volt ez a kis település a Börzsöny
lábánál, a szlovák határhoz közel. Rég voltam itt utoljára, és nem tudtam arról
sem, hogy micsoda változások álltak be az erdészet háza táján. EU-s
pályázatokból Kemencén kiváló, minden 21. századi követelménynek megfelelő
erdei iskolát, Bernecebarátiban pedig ugyanilyen magas minőségű matracszállást terveztek,
majd építettek. Elérhető áron lehet itt megszállni, sőt, teljes ellátást, vagy
igény szerint napi egyszeri meleg ételt rendelni. A ház gondnokában egy nagyon
kedves „rokonlélek” lány ismerhettem meg, aki egyébként nem csak erdei iskolai
foglakozásokat vezet az ideérkező osztályoknak, de kosárfonásban is mester.
A ház kertjében több sátor elfér – nekünk a létszám miatt
szükségünk is volt e lehetőség kihasználására. A kert végében meginduló erdő
fái között kiválóan felakasztható egy-két függőágy. Bográcsozni, szalonnázni a
hátsó tűzrakónál lehet, korongozni (van korong!), kézműveskedni jó időben, rossz időben a fedett elülső
teraszon érdemes. Számtalan bicikli közül válaszhat, aki bringát bérelne a környék bejárásához, mi végül nem éltünk ezzel a lehetőséggel.
Három éjszakát, négy napot töltöttünk Bernecén a családos
tábor keretei között. Mikor a városban negyven fok körül járt a hőmérő, ott
fent a hegyek lankáin csak a déli tűző nap jelentett elviselhetetlen hőséget,
még a tetőtérben is kellemesen lehűlt a levegő éjszakára. Különösen sokat
enyhített a melegérzetünkön, hogy bármikor belegázolhattunk a kerítés mellett
csordogáló patak vizébe. A gyerekek ezt előszeretettel tették meg naponta
többször is, egy szál fürdőruhában, mezítláb! A legjobb hűsítő „munka” a
gátépítés a patakon. Az apukák is élvezték a feladatot, hogy „vigyázzanak” az
építkező csemetékre.
Lelkes apukák dobálják a követ |
Esténként, kihasználva a ház adottságait, projektoros
diavetítést tartottunk az aprónépnek.
Ottlétünk egyik napján ünnepelték Kemencén a Kisvasút
napját. Mi a teljes társasággal gyalog indultunk neki a kb. 4 km-es túrának,
hogy részt vehessünk az ünnepen, majd az egyik induló járattal bevonatozzunk a Fekete-völgybe.
Gyalog a Kék-túra egy szakaszán |
Kisvasúttal át az erdőn... |
Fekete-völgy: itt is van patak és gát! |
A kisvasút végállomásától (a Fekete-völgy Panzióban 100 Ft-ért lehet használni a mosdót) gyalog kirándultunk tovább a Csarna-vögybe,
s szörnyülködtünk el azon, micsoda pusztítást tud végezni egy, a hegyekből
lezúduló, rövid, néhány óráig tartó ún. villámárvíz.
Félelmetes! |
A
Csarna-völgyben a teljes kisvasút közlekedést tette lehetetlenné egy néhány
évvel ezelőtti felhőszakadás. Levegőben lógó sínpárok, patakba hullott betondarabok tanúskodnak
a víz hatalmas erejéről. A kisvasút napja alkalmából ingyenes szakvezetést
kaptunk ajándékba az erdészet munkatársától, ezúton is köszönjük az érdekes
információkat!
Nehogy a sínek alá menjetek! |
A kisvasút kemencei végállomásánál egyébként egy gyönyörű,
gondozott játszótér várja a kisebbeket.
Kemencei játszótér |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése