2014. március 28., péntek

Kettesben a Zemplénben 1. rész: Csend, nyugalom, Komlóska


Három év után először elmenni egy hétvégére kettesben… És igen, megtörtént velünk!
Zempléni kalandjainkat sorozatban osztom meg Olvasóimmal.

Éledő természet március elején a Hegyközben


A szállás: családoknak is ideális!

Régóta a fejemben volt a Sólyomvár Panzió: ide egyszer el kell mennünk! A közvetlenül az erdő szélére, patak partjára épült szép, új ház igényességével már első ránézésre elárulja, mire számíthat a betérő vendég.

A Sólyomvár Panzió az erdő felől fotózva

A közös terek és a szobák rendezettek, szépek, tiszták, jól felszereltek. A ház minden bababarát kellékkel rendelkezik, egyszerre több családot is ki tudnak szolgálni ezekkel. Az étterem a kert felé terasszal bír, jó időben kint lehet étkezni, miközben a gyerekekre rálátunk, ahogy a patakparton vagy a játszósarokban játszanak. Az ételek egyszerűek, finomak, helyben készülnek. A svédasztalos reggeli sem hagyott csalódást bennünk. A panzióban komlóskai emberek dolgoznak, akik rendkívül kedvesek, segítőkészek, minden kérdésünkre választ adtak. A polgármester és családja az épület lakói, kislányuk szívesen játszik a vendég gyerekekkel. Tudtunk SZÉP-kártyával fizetni.

Túrák Komlóska közelében: felnőtteknek, nagyobb gyerekeknek ajánlom!

Szkalka-szikla

Pénteken, amint a délutáni órákban megérkeztünk, azonnal sétára indultunk. Első túránknak a Telér-tanösvényt szemeltük ki, PT jelöléssel a térképen, azaz a piros T jelzést kell követni. Az utca főútján a falu központja felé haladva, nem sokkal a Ruszin Tájház után kell balra letérni. Egyből meredek szakasz következik, kisgyerekekkel ezt a túrát nem ajánlom! A Kalcit-telért mi nem találtuk, valószínűleg benőtte a növényzet, mert a fotók alapján elég látványos valami. Sajnos a tanösvény tájékoztató táblái tönkrementek, eláztak, leszakadtak. Az út meredeken visz felfelé, szerteszét mindenhol vaddisznók túrásának nyomai: rengetegen lehetnek itt, nagy erővel túrják az erdőt, a sétautat. A Szkalka-sziklát mintegy 30 perc folyamatos felfele gyaloglással (félúton enyhe lejtővel) értük el, lihegve. 

A Szkalka-szikla tetejéről lenézve

A szikla és környéke gyönyörű! Felmásztunk a tetejére, kilátás nem nagyon van a fák miatt, ettől függetlenül király érzés az erdő tetején állni. :)  Lefele jövet megdöbbenve tapasztaltuk, hogy a tanösvény egyirányú. Tehát ha az ember a másik, a tanösvény északi vége felől próbálna közelíteni, nem sikerülne, mivel a fák csak az egyik oldalról jelzettek: a mi esetünkben mikor lefelé haladtunk, láttuk a piros T-ket, de ha visszatekintettünk a Szkalka-szikla felé, nem láttunk mást, csak az egyforma fákat, jel sehol! (Bizonyos szakaszokon ez nagyon fontos, mert út sincs, az erdőben, a fák között haladtunk, ösvényt nem láttunk, csak a jelek segítettek a tájékozódásban.) Egy szakaszon ahogy elhaladtunk egy sűrű bozót előtt, hangos röffenésel jelezte a hely ura, hogy bár mi nem látjuk őt, ő lát minket, és jaj nekünk, ha közelebb merészkedünk. :) Kezdett sötétedni, így a Pusztavár megmászását másik napra halasztottuk. Sétáltunk még egy nagyot a faluban vacsora előtt. 

Komlóska főutcája mentén csordogál a patak.

Láttuk, hogy mennyire dolgos, gondos emberek laknak itt: új házak épülnek, EU-s pályázatokból is bővül a falu. Ez egy olyan kistelepülés, aminek van jövője, születnek ide gyerekek, és akik itt élnek, büszkén mondják magukat komlóskainak. A polgármester nagy vágya, hogy Sárospatak felé közvetlen út vigyen át a dombokon, a tervek már el is készültek, jelenleg befektetőket keres hozzá (ipari parkot létesítene az út mentén.) 
Fontosnak tartom megjegyezni, hogy Komlóskán a tyúkok tudnak fára mászni. :)


Tyúkok a fán!


Pusztavár

Sötétedett, ezért a péntek délutánra tervezett másik „csúcstámadásunkat” elhalasztottuk vasárnap délelőttre. A görög katolikus templom harangja hívta misére a falu lakóit, többször is, minél feljebb mentünk, annál jobban hallottuk. Ez a kirándulás sem való egészen kicsi gyereknek, meredek az út, ami felvisz, és szinte nincs is közben pihenő: csak fel, fel, fel és fel, s ne feledjük: meredek úton lefelé sem könnyű egy gyereknek. Pusztavár romjai igazi romantikus helyszínt kínálnak pl. egy geoláda elhelyezéséhez. :) Megtaláltuk, íme:

Geoláda találat Pusztavárnál


A falu látványa is lenyűgöző erről a pontról:

Komlóskát nézem a Pusztavár romjairól

Komlóska kiváló kiinduló pontja volt zempléni barangolásainknak. A továbbiakban arról írok, milyen csillagtúrákat jártunk be kocsival a környéken.


1 megjegyzés:

  1. Azóta tíz év telt el. Sajnos Laci, a polgármester fiatalon meghalt. Az általa megvalósított Telér-tanösvény jelzéseit, útjait nem gondozzák. A megálmodott új bekötőútról szó sincs. De Komlóska még így is vonzó természeti és néprajzi értékekkel bíró zsákfalu.

    VálaszTörlés