Túra az Írott-kő Natúrparkban, biciklizés Kőszegen.
Kikönyörögtünk 3,5 napot a nagyszülőktől augusztusban! El is határoztuk, hogy olyan helyre megyünk kettesben, ahol CSAKIS pihenünk, a lábunkat lógatjuk, nincs sok látnivaló, emiatt rengeteget alhatunk és olvasgathatunk. Esetleg biciklizünk, mert a két felnőtt bicikli úgyis pont befér az egyterűnkbe, ha nincsenek ott a gyerekülések, vigyük már el, legfeljebb nem használjuk őket... ... ... Gondolhatjátok, mennyit pihentünk Kőszegen és környékén, amikor annyira szép, érdekes, és sok a látnivaló!! :) /Hogy a tervezett szempontok ellenére miért mentünk Kőszegre, máig nem tudom./
Na jó, első nap délután 5 körül értünk a szállásra, ahol este nyolckor gyűrött arccal arra eszméltünk, hogy miután megbeszéltük, hogy hamarosan bemegyünk Kőszeg belvárosába sétálni egy nagyot, mindketten elaludtunk, és egyhuzamban aludtunk vagy 3 órát. S utána át az egész éjszakát. Alaposan kimerült háromgyerekes szülők nyaralása kezdődik így... :)
Másnap viszont újult erővel vetettük bele magunkat az Alpokalja szépségeinek megismerésébe. Nem bírtuk megállni, hogy ha már ilyen szép helyre jöttünk, ne lássuk azt a sok mindent, ami érdekes lehet.
Az első napunk azzal a bosszúsággal kezdődött, hogy nem kaptunk a szálláson reggelit, pedig kifizettük. Utóbb kiderült, hogy vis major helyzet jött össze a tulajdonosoknak, és mi voltunk a lukácsházi Bordó Hordó Fogadó hétéves történetében az elsők, akik így jártak. Este kárpótlásul nem csak a pénzünket kaptuk vissza, de sűrű bocsánatkérések közepette megvendégeltek minket egy desszertre és egy italra is. A szállás egyébként tiszta volt és kettőnknek épp elegendőnek bizonyult a picinyke szoba. Mindenesetre a bosszúság az bosszúság... reggelinket végül Velemben, a kisközértben vettük meg, és a csobogó patak partján fogyasztottuk el. Utána biciklire pattantunk, hogy megnézzük a velemi gesztenyést (ami miatt a falu minden októberben megrendezi híres gesztenyefesztiválját), sőt, egy kicsit tovább tekerjünk az erdőben. Egy-két kósza gondolat erejéig az is megfordult bennünk, hogy kétkeréken menjünk fel Írott-kőre, de aztán beláttuk, hogy ehhez sem az edzettségünk, sem a megfelelő helyismeretünk nincs meg.
A reggeli intenzív testmozgás után gyalog indultunk útnak, hogy felmenjünk a gyönyörű, lentről oly hívogató Szent Vid kápolnához.
Ide régészeti tanösvény vezet, nagyon érdekes, bár az információkat kissé ismételgető táblákkal. A kápolnához vezető út (a régi, használaton kívüli Avar Hotel felől) igen meredek, de nagyon szép. Utána jól esik egyet szusszanni, kekszezni a kápolna előtti padok egyikén. A kis templomocska nem volt nyitva, így tovább ballagtunk Írott-kő felé (friss kiadású Kőszegi-hegység térképet a kisboltban vásároltunk reggelink mellé).
 |
| Úton a Szent Vid kápolna felé. |
 |
| Itt biztosan manók laknak! |
 |
| A vége is igen meredek. |
 |
| A kápolna hátulról. |
Ide régészeti tanösvény vezet, nagyon érdekes, bár az információkat kissé ismételgető táblákkal. A kápolnához vezető út (a régi, használaton kívüli Avar Hotel felől) igen meredek, de nagyon szép. Utána jól esik egyet szusszanni, kekszezni a kápolna előtti padok egyikén. A kis templomocska nem volt nyitva, így tovább ballagtunk Írott-kő felé (friss kiadású Kőszegi-hegység térképet a kisboltban vásároltunk reggelink mellé).
 |
| Alpokaljai hangulat. |
 |
| Őrületesen sok gomba volt mindenfelé, ez egy gyanús példány. |
Csodálatos, igazi alpokaljai hangulat uralkodik ezekben a magasan fekvő erdőkben. Nem győztük fotózni a különleges gombákat, a hatalmas hangyabolyokat, a szép tájat. A Hörmann-forrásnál szerettük volna megtölteni kulacsainkat, ám a kiírás szerint sajnos a forrás vize nem ivóvíz. Nagy kár!
Tovább haladva az Országos Kéktúra útvonalán már nem volt sok hátra Írott-kőig, de azt a szakaszt végig cuppogva, nyammogva, "de finoooom" felkiáltásokkal tettük meg. Szeder, szeder, szeder, szeder, szeder, szeder mindenütt az út szélén. Érett, finom, apró és nagyobb szemű szeder volt az ebédünk, épp déltájban. Annyira szeretem ezeket a váratlan meglepetéseket a kirándulásainkon!
Írott-kő a környékhez képest nagyon magason fekszik, és a kilátó fele, igen, FELE már Ausztriában található. Kicsit keserédesen nevettünk is azon, hogy az osztrák oldalra szép, ápolt út visz fel, gyönyörű információs táblák olvashatók, vannak pihenőpadok, stb., míg a magyar oldalon semmi...
 |
| Írott-kő kilátó |
 |
| Osztrák oldalon információs tábla (is). |
A kilátáshoz nem tudok mit hozzáfűzni, azt hiszem, nem is kell:
 |
| Erre éppen Burgenland dimbes-dombos tája látható, de másik irányba ellátni a Gerecséig is! Láttuk a Balatont, a Somló-hegyet... |
Lefelé a piros jelzésen szerettünk volna haladni. Azért írom, hogy szerettünk volna, mert néhol borzasztó állapotok uralkodtak az úton: bedőlt fák, rosszul értelmezhető, vagy nem felfestett jelek. Egyszer emiatt el is tévedtünk, ami fáradtan, éhesen nagyon bosszantó!
A piros Velem falu másik részére visz, ezért a házak között, majd a patakparton sétáltunk vissza az autóhoz. Azzal elgurultunk Cákra, hogy vessünk egy pillantást a híres pincesorra - hétfő lévén zárva volt - majd továbbhaladtunk Kőszegre.
A Belvárosban parkoltunk, azonnal előkerültek a bringák, mert praktikus ötletnek tűnt kétkeréken felfedezni Kőszeget. Utóbb beigazolódott, hogy ez tényleg nagyon jó ötlet volt, sokkal több dolgot tudtunk alaposan megismerni, mintha gyalog mentünk volna!
Mivel másnapra terveztük a Belváros és a Vár alapos megismerését, ezúttal inkább más érdekességekre fektettük a hangsúlyt. Egy gyors pizza után, amit a Sgrafittós-ház aljában található pizzéria teraszán fogyasztottunk el, felpattantunk a biciklire, és kitekertünk az ún. Csónakázó-tóhoz, ami - ha jól láttuk - a helyiek bevált futóköre lehet. Körben halismereti tanösvény vezet.
A tó körbetekerése után rátértünk a patak melletti ösvényre, itt elbicikliztünk egészen Ottlik híres katonaiskolájáig, ami jelen pillanatban egy gyógypedagógiai intézmény, gyönyörű kerttel, régi épületekkel. Innen továbbhaladva megkerestük, miért vezet az Országos Kéktúra egy sikátorba, hát ezért:
Lukácsházi szállásunkra autóval tértünk vissza, közben lelkesen tervezve az egyáltalán nem pihentető, de nagyon izgalmas másnapot...
Folyt. köv.
Vázlatosan a program:
1. Velemi reggeli, majd a gesztenyesor felfedezése biciklivel a piros háromszög - kék kereszten
2. Gyalog a Szent Vid kápolnába a kék kereszt túraútvonalon
3. Tovább gyalog Írott-kőre a kék kereszten, majd a kéken
4. Vissza gyalog Velembe a piros jelzésen
5. Cáki pincesor
6. Ebéd Kőszeg főterén a Sgrafittós-ház aljában található pizzéria teraszán (Garabonciás Pizzéria)
7. Biciklivel: Csónakázó-tó
8. Ottlik híres katonaiskolája az Iskola a határon c. regényből
9. Óriásplatán Kőszegen (egészen közel egy nagyon szuper, hatalmas játszótér, a patakparton!)
 |
| Szűk, jelöletlen utak a piros jelzésen. |
 |
| Az Asztal-kőhöz most nem kanyarodtunk el. |
A piros Velem falu másik részére visz, ezért a házak között, majd a patakparton sétáltunk vissza az autóhoz. Azzal elgurultunk Cákra, hogy vessünk egy pillantást a híres pincesorra - hétfő lévén zárva volt - majd továbbhaladtunk Kőszegre.
 |
| A híres cáki pincesor |
A Belvárosban parkoltunk, azonnal előkerültek a bringák, mert praktikus ötletnek tűnt kétkeréken felfedezni Kőszeget. Utóbb beigazolódott, hogy ez tényleg nagyon jó ötlet volt, sokkal több dolgot tudtunk alaposan megismerni, mintha gyalog mentünk volna!
Mivel másnapra terveztük a Belváros és a Vár alapos megismerését, ezúttal inkább más érdekességekre fektettük a hangsúlyt. Egy gyors pizza után, amit a Sgrafittós-ház aljában található pizzéria teraszán fogyasztottunk el, felpattantunk a biciklire, és kitekertünk az ún. Csónakázó-tóhoz, ami - ha jól láttuk - a helyiek bevált futóköre lehet. Körben halismereti tanösvény vezet.
 |
| Kőszeg, Csónakázó-tó. Nyugalom, béke, horgászok, csend. |
 |
| A Gyöngyös-patak mentén mindkét oldalon lehet biciklizni. |
A tó körbetekerése után rátértünk a patak melletti ösvényre, itt elbicikliztünk egészen Ottlik híres katonaiskolájáig, ami jelen pillanatban egy gyógypedagógiai intézmény, gyönyörű kerttel, régi épületekkel. Innen továbbhaladva megkerestük, miért vezet az Országos Kéktúra egy sikátorba, hát ezért:
 |
| Óriásplatán Kőszeg egyik rejtett, de központi helyén |
Lukácsházi szállásunkra autóval tértünk vissza, közben lelkesen tervezve az egyáltalán nem pihentető, de nagyon izgalmas másnapot...
Folyt. köv.
Vázlatosan a program:
1. Velemi reggeli, majd a gesztenyesor felfedezése biciklivel a piros háromszög - kék kereszten
2. Gyalog a Szent Vid kápolnába a kék kereszt túraútvonalon
3. Tovább gyalog Írott-kőre a kék kereszten, majd a kéken
4. Vissza gyalog Velembe a piros jelzésen
5. Cáki pincesor
6. Ebéd Kőszeg főterén a Sgrafittós-ház aljában található pizzéria teraszán (Garabonciás Pizzéria)
7. Biciklivel: Csónakázó-tó
8. Ottlik híres katonaiskolája az Iskola a határon c. regényből
9. Óriásplatán Kőszegen (egészen közel egy nagyon szuper, hatalmas játszótér, a patakparton!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése