A Berkenyeház és egy eső-áztatta séta a Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben

Zsenge, tavaszi, illatozó, virágzó hangulatban látogattunk el a Vácrátóti Botanikus Kertbe egy május eleji hétvégén. A kései tulipánok még nyíltak, a koranyári virágok csak jelezgették: hamarosan ők is szépek lesznek. A kert még nem pompázott teljes virágdíszben. De így is gyönyörű volt az a két óra, amit ott töltöttünk!

Megérkeztünk! 

A kertbe való belépés előtt érdemes a honlapról tájékozódni, sétaútvonalakat letölteni. A Berkenye Ház látnivalóihoz kiegészítésként munkafüzetet vásárolhattok a gyerekeknek, szintén a pénztárnál. Vegyétek igénybe a családos jegyet és a nagycsaládos kedvezményt a belépő megváltásakor. 

Hangulat: helyi néni palántákat árul a kapunál.

Kis családi sztori jön. Érkezésünkkor már az autóból kiszállva éreztünk valami átható... hát nem szépítem: pisiszagot. Meg is állapítottam magamban, hogy ej-ej, milyen világ ez, egyes emberek már az arborétum kerítését is összepiszkolják... Csakhogy a szag jött velünk. Mi lehet ez? Közben persze haladtunk:

A Berkenye Ház

Feladatok a bejáratnál

Tudod-e? Kisiskolásoknak való kérdések.

Berkenye bácsi mindenkit nagy szeretettel vár!

A nyitogatós dolgoknak mindig nagy sikere van!

Az alkotás öröme.

Ennél a résznél már olyan áthatóan éreztük a pisiszagot, hogy nem volt kétséges: ez belőlünk árad. De hogy? Melyik gyerek pisilt be? Mi a fene ez? 

Igyekeztünk kedves mosollyal az arcunkon nyugtázni a gyerekek felfedezéseit...

... miközben azon méláztunk, hogy mi lehet ilyen büdös.
Az már biztos volt, hogy belőlünk árad, mert jött velünk.

Magok, termések nagyító alatt.

A Berkenye Házból kilépve rájöttünk! A háti hordozó!!!!! Mikor is használtuk utoljára? 5 hete, a nagy betegségek előtt, Mátrafüreden... mikor kislányunk összepisilte magát a füredi kisvasút végállomásánál, és átöltöztettük, a koszos ruhát betettük egy zacskóba... ... ... és a hordozóba. Hm. Az a ruha azóta ott büdösödik! ÁÁÁÁÁ! Kihalásztuk hordozónk zsebéből a bűzforrást, és úgy ahogy volt, bedobtuk a bejárat melletti kukába. Örök búcsút intettünk a kis bugyinak, harisnyának és nadrágnak: menthetetlenek lettek az öt hét alatti felejtésben.

Kis afférunk után indulhattunk felfedező utunkra, jöjjenek a képek!

"Tulipán körforgalom."

Csoda!

Mesék a kertben úton-útfélen.

Szépséges látvány.

Természetesen tanösvény is van!

Különlegességek.

Milyen halak laknak a tóban?

Nyugtató helyett.

Angolkerthez műrom is jár. (Ezt a műfajt sosem értettem.)

Légzőgyökerek.

A Karbonház ajtaját az orrunk előtt csukták be.
Majd legközelebb erről is írok!

Műmalom. Azért hangulatos. :)

Főbejárat - volt.

Itt már ázunk, szaladunk. A képen látszik az ominózus háti hordozó, benne kis utasával.

A kedélyek megnyugtatása végett közlöm, hogy a hordozót kimostam, napon jó alaposan kiszárítottam, azóta újra lehet használni. :)