Badacsonyi szőlőhegyen gyalogolni

Ritkán adatik meg, hogy több baráti család egy időben szinte ugyanott nyaraljon, egymástól függetlenül. Ezen a nyáron mi nyaralásunk második hetében négy másik családdal egyszerre voltunk a Balaton-felvidék különböző pontjain. Gondoltuk, egy túrára összehozzuk a csapatot, és hát mi legyen a cél, ha nem a leghíresebb látnivaló a környéken, amit mindenki meg akar mászni: a Badacsony.

Indul a csapat! Természetesen felfelé...

A hőségre való tekintettel reggel nyolckor találkoztunk a Szegedy Róza ház fölötti parkolóban (parkolási díj: minden megkezdett óra 300 Ft). Innen indultunk az izzasztó felfelé vezető úton, ahol a Rózsakő előtti kis kilátó terület pusztán egy kezdeti megálló. Az igazi túra csak itt kezdődik!

A Rózsakő előtti kilátás még csak a kezdet.

Lépcsők és út felfelé. Egy ideig csak ez vár Rátok, ha megmásszátok a Badacsonyt.

Nagyon meleg volt, én várandósságom 12. hetében, reggel negyed kilenckor felfelé gyalogolva a Badacsony oldalában úgy éreztem, nem kapok levegőt. De ha kapok is, abban biztosan nincs elegendő oxigén... Az izzadságcseppeket elmorzsolva próbáltam a figyelemelterelő beszélgetést választani barátnőmmel - sikerrel. A Kisfaludy-kilátóba viszonylag hamar felértünk, itt tartottunk egy nagyobb lélegzetű pihenőt.

És persze gyönyörködtünk egyet a tájban!

A kilátó teljesen megújult a pályázati pénzből, és igen impozáns látványt nyújt. Előtte meghagyták a kissé lerobbant, de még tűzrakóval is felszerelt pihenőt, itt ettük meg tízórainkat. 

Az Északi-part látképe kelet felé.

Látjátok, gyerekek? Tegnap annak a hegynek a tetején álltunk!
Az a Szent György-hegy!

Újult erővel folytattuk a sétát az egyre melegedő időben. A térképünkön - pedig nem volt régi példány - valahogy másként szerepeltek az utak, de a Szent György-hegyi tapasztalatok után inkább mentünk arra, amerre sejtettük a helyes irányt. Tervünk az volt, hogy a Ranolder-kereszt tövében ismét pihenünk egyet, majd nekiindulunk lefelé a Bujdosók lépcsőjének, hogy innen nézzük meg a híres bazaltorgonákat. 

A Ranolder-kereszt tövéből egy gyenge kilátás...

A lépcsőfokok nagyon magasak, a hegyoldal igen meredek, szóval nem volt egy  könnyű menet lefelé a kicsi gyerekekkel, de egy szavam sem lehet, mert nagyon jól bírták! 

Meredek a Bujdosók lépcsője!

Bazaltorgonák. A Szent György-hegyen jobban lehetett látni őket.

Mikor egy bazaltorgona nem bírja már tartani magát...

A lépcső aljától aztán a piros jelzésen sétáltunk vissza a Rózsakőig, ahonnan már csak egy köpés volt a parkoló. Útközben gyönyörű, gondozott szőlőültetvényeket, pincéket láttunk. Ez az igazi Badacsonyi szőlőhegy, amiről a dal is szól! 

Kilátás Szigliget felé. A Vár pont nem látszik.

Sok-sok szőlő!

11-re értünk vissza a kocsihoz, tehát mindez egy kényelmes, három órás túra volt a gyerekek tempójában, több pihenőt beiktatva a nagy melegben. Ebéd előtt még csobbantunk egyet a kemping strandján!