2015. szeptember 29., kedd

Látogatás a Harrer Csokoládéműhelyben



Mikor arról beszélgettünk Istvánnal, a Magyar Turizmus Zrt. Nyugat-Dunántúli Régió marketingvezetőjével, aki a Fenntartó család programunk kitalálója, szervezője és felelőse, hogy Sopronban lesz majd csokikóstolás a hétvégénkben, egy belvárosi kis csokiműhelyre gondoltam. Egy kis helyiségre, ahol majd épp hogy elférünk az apró üzletben a családommal. Egy öreg épület jelent meg a képzeletemben, pici ablakokkal, ahol a kirakatban a házi készítésű csokoládé hívogatja a turistákat, idős bácsi mutogatja hátsó műhelyében készült finomságait. Ehhez képest a következő helyre érkeztünk, mikor a megadott címre elmentünk:

Harrer Cukrászda és Csokoládéműhely



Egész hétvégénkben azt hiszem, ez volt a legnagyobb meglepetés számomra!
A belső enteriőr sem kevésbé modern. Fiatalos pörgés, hatalmas forgalom, láthatólag a környék egyik legdivatosabb helye:

A cukrászda belülről.

Csoki- és finomságbolt.

Kóstolnád?

A kóstolásra előre regisztrált vendégek 14.00-kor a különterem előtt gyülekeztek, ide mehettünk be vezetőnk invitálására. Egy kis terem, mely a cukrászat és a csokiműhely felé üvegfalakkal tárja elénk a valóságot: mi készül odabent? 

A különteremben elhelyezett pezsgők a regisztrált kóstolókat várják. 

Az üvegfalon túl... most is folyik a munka.

Természetesen minden szeglete úgy lett kitalálva, hogy a csokikóstolás a lehető legkényelmesebb és legpraktikusabb legyen. Kis tárolókban láthatjuk az eredeti kakaóbab szárított változatát, kóstolhatunk nyers kakaót, megértjük, miért csoki a fehércsoki. Házigazdánk egy nagy türelemmel megáldott hölgy volt, aki szemrebbenés nélkül terelgette a csoportunk azon tagjait, akik szülői kíséret nélkül jöttek a kóstolásra - láthatólag egy kislány szülinapi zsúrjának keretein belül. Sajnos a szülői kíséret ide nagyon hiányzott, mert a kislánykák nem nagyon bírtak ellenállni a kísértésnek, és akkor is kóstolni akartak, amikor direkt kérte a hölgy, hogy ne tegyék. Ez némileg megkavarta a szokásos menetét a vezetésnek, de a hölgy végig ura maradt a helyzetnek. 



Nem jó kép, de talán látszik: a kis tárolókat álljuk körbe, és próbáljuk értelmezni
a rengeteg elhangzott információt.

Minden kóstolható!

A kis kiállítótér egy részlete.

Nyers kakaóbab darabkákat is lehetett kóstolni.


Kánaán. Féltem, hogy rosszul lesznek a hazafelé úton, annyi csokit ettek...

Mivel ez a program volt az utolsó "teendőnk" Sopronban, igen izgultam, mennyi csokoládét esznek a gyerekek, ugyanis azzal nem számoltam, hogy szinte korlátlan mennyiségben lesz előttük minden. De mindenkit megnyugtatok, nem került veszélybe a hazautunk, és kellemetlenség sem történt az utazás során. Azt hiszem, a végére ők is megcsömörlöttek, és a csokiszökőkúthoz odakészített gyümölcsöket kezdték (magukban, csoki nélkül) falatozni. Ott nevettek rajtunk a többiek, hogy ember még ilyet nem látott, a csokiszökőkút nem is érdekli a gyerekeinket... hát igen, mert addig már annyira sok csokit ettek, hogy kellett az a kis kiegyenlítés a gyümölccsel. 


Étcsoki és étcsoki között is van ám különbség, de mennyi! Kóstoláskor kiderül.

Különleges, exkluzív, nem drága program Sopronban, ami belefér egy órába, és a belvárostól sincs messze? Gyertek el a Harrer Cukrászda és Csokoládéműhely kóstolójára, és felejthetetlen élményben lesz részetek. Ne felejtsetek el előre regisztrálni!

A tulajdonos, Harrer úr maga is csokoládémester.
Itt munka közben látható. (A kép forrása a honlap.)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése