Gyerekekkel a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjteményben

Hasonló feltételekkel indultunk útnak erre a kis kiruccanásra, mint múlt héten, mikor a Nemzeti Múzeumot választottuk. Legyen nagy tér, legyen fedett, meleg hely, gyerekeket is lebilincselő látnivaló, és ha lehet, ne kerüljön sokba. Mint a mesében, három kívánságunk teljesült: a nagy tér, az érdekes látnivaló és az ingyenesség. De meleg... na, az nem volt.

A Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény soha nem szerepelt volna a "gyerekekkel látogatandó látnivaló" listámon, ha Gévai Csilla nem ír róla a Pagony által kiadott Amíg zötyögünk c. könyvében.

De hát írt róla! És mivel az a könyv telis-tele van hiteles és valóban érdekes látnivalóval, úgy gondoltam, az Öntödei Gyűjtemény sem véletlenül keveredhetett ide... A kiállítás minden hónap utolsó szombatján ingyenesen megtekinthető, így hát ezt kihasználva nekiindultunk ezen a hideg februári szombat délelőttön (miután a nyolcévesünket leadtuk nagyszülőknél, aki szülinapi buliba volt hivatalos 11-re, ezért "csak" négy gyerekkel mentünk).

Parkolni a Bem utcában esélytelen, ezért a Gyorskocsi utca felől közelítettünk és a Ganz utcában könnyedén meg is tudtunk állni - ebben az időpontban a parkolásért sem kell fizetni. Egy kutyapiszokkal tarkított rövid sétányon (ezen nagyon csodálkoztam itt a Vízivárosban, tényleg minden lépésre figyelni kellett...) lehet eljutni az Öntöde főbejáratához.

Belépéskor két kedves hölgy fogadott minket. Sajnos az ő végtelen kedvességük sem tudta ellensúlyozni azt a dermesztő hideget, ami odabent fogadott. Bent hidegebb volt, mint kint! Én pedig határozottan nem így öltöztettem a gyerekeket. Ezzel tehát el is dőlt, hogy nem fogunk tudni olyan sokáig maradni, mint ahogy terveztük - pedig a program érdeklődő gyerekek, lelkes szülők esetén akár 1,5-2 órás is lehet. Mi egy óra után feladtuk, egyszerűen szétfagytunk. A hölgyek mondták, hogy sajnos nem tudnak mit tenni, az öntödében működésekor olyan pokoli meleg volt, hogy szükségtelen lett volna kialakítani a fűtést. Mikor pedig múzeumként megnyitották, erre nem gondoltak (vagy nem volt pénz). Tehát a dolgozók jártak a legrosszabbul, fagyoskodhatnak órákon át ebben a téli hidegben.

Az Öntöde utolsó napjaiban, 1964-ben készítettek egy rövidfilmet a működéséről. Ezt a 12 perces kis mozgóképet érdemes a látogatás elején megtekinteni, mert így értelmezhetővé válik szülők, gyerekek számára, mit hogyan használtak itt régen. Persze a felmerülő kérdésekre szívesen válaszolnak az itt dolgozók is. 

Hogyan készültek az önöttvas kerekek? Folyamatábra élőben.

Időszaki kiállítások rendszeresen tarkítják az Öntöde programját, ezúttal a budapesti hidak vannak a célkeresztben - ha jól tudom, már nem sokáig.

Időszaki kiállítás

Összeérnek a szálak: a gödöllői Grassalkovich-kastély falikarjai is itt készültek.

A Magyar Állam megvásárolta a gyenesdiási kályhagyűjteményt, a legkülönlegesebb
darabok ebben a kiállításban találtak új otthonra.

Keresztelőmedencék.

Öntöttvas ágyúk.

Vasalók - egy ilyen darab a mi családi hagyatékunkban is rejtőzik valahol.

Öntöttvas csigalépcsőn lehet feljutni az öntöttvas-korláttal rendelkező galériára.

Megszólaltatható harangok!

Az öntés folyamata, az Öntöde alapításához kapcsolható fontos emberek életrajzai (Ganz Ábrahám, Mechwart András), érdekes tárgyakhoz kapcsolódó történetek és sok egyéb különlegesség várja mindazokat, akiknek engedik a gyerekei, hogy ezeket az információkat el is olvassák alaposan. :) 

Összességében mindenképpen megéri eljönni ide gyerekekkel. Téli időszakban csak csütörtöktől szombatig látogatható!