Két hete vasárnap, egy kiadós délutáni alvás után vágytunk ki az éledező természetbe, s mivel mi Észak-Pesten lakunk, ilyenkor legtöbbször vagy a Duna-partra megyünk ki, vagy elbiciklizünk egészen a Római-part egy távoli, kevésbé nyüzsgős pontjára, esetleg sétálunk egyet a Farkaserdőben. De ezen a napon eszembe jutott az új Guckler Károly sétaút, és javasoltam, nézzük meg legalább egy rövid szakaszát a "HHH" oldalában. Nem volt sok időnk sötétedésig és még az idő is inkább erősen kora tavaszinak volt mondható, úgyhogy kb. nettó 1,5 órával számolhattunk, amit az erdőben tudunk tölteni. Ezért valóban nem volt realitás, hogy a hosszú, 8 km-es tanösvényen egy az egyben végig tudunk menni. Kerestünk hát egy becsatlakozási lehetőséget, amit kis internetes keresgélés után meg is találtam.
Egészen pontosan a III. kerület, Királylaki út 31. számú ház kapujával szemben van egy szó szerint alig két embernyi széles, éppen csak észrevehető ösvényke, "lépcső", amely felvezet a Tábor-hegyi barlanghoz vezető útra, majd tovább felfelé a tanösvény szintjére. Itt hagytuk az autót - volt hely bőven, szépen meg lehetett állni aznap - s elindultunk felfelé a kaptatón.
Szűkös ösvényke két kerítés között. |
Első megállónk az izgalmas, sejtelmes Tábor-hegyi barlang bejárata volt. Tényleg fantasztikus élmény lehet itt lemenni a csúszó-mászó barlangtúrákra - már aki szereti az ilyesmit.
A Tábor-hegyi barlang bejárata előtt. |
Szép a kilátás már a barlang elől is! |
Utána meredeken felfelé gyalogolva elértük az első, (később kiderült ezen a napon az egyetlen) általunk érintett tanösvény táblát, ami éppen a Tábor-hegyről és a barlangról szólt.
Megyünk felfelé. |
Így néznek ki a tanösvény táblák. |
Aztán a széles, kényelmesen járható Guckler Károly tanösvényen - melynek neve a Google térképén Feketesalak út - jobbra indulva mentünk röviden, de a gyerekek kitalálták, hogy ők bizony még felfelé szeretnének menni, és találtak is egy ösvényt felfelé. A Természetjáró app - amit itt használtam életemben először - azt mutatta, hogy ha itt felmegyünk, szép kilátásban lesz részünk, így követtük a lelkes gyerekcsapatot.
Rügyfakadó természet. |
Meg is találtuk a szép kilátást, itt fogyasztottuk el csúcskekszünket.
Egy sziklás kilátópontban. |
Uzsonna a tájat (várost) nézve. |
Kezdett hűvösödni az idő, a nap is lemenőben, így a kilátóteraszon, amit útközben találtunk, csak néhány fotó erejéig álltunk meg, amit egy kedves pár hölgy tagja készített rólunk. Ugyanazon a barlanghoz vezető ösvényen ereszkedtünk le az autóig, amelyen felmentünk.
Az egész séta tényleg nem volt több, mint 1,5 óra, km-ben sem mondhatom, hogy sokat gyalogoltunk, ha tippelnem kéne, 2,5-3 km-t mondanék, mégis teljesen megújulva tértünk haza. A természet mindig segít, hogy kicsit kiszálljunk a taposómalomból.
Rövid sétánkról készítettem egy kis hevenyészett térképet, melyhez a Természetjáró.hu online térképét használtam. Utólag jöttem rá, hogy ha ott bekapcsolom a követőt, rajzolt volna nekem a térkép egy szép útvonalat, de ezt majd máskor próbálom ki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése