2014. április 11., péntek

Kettesben a Zemplénben 3. rész: Sárospatak



A sorozat 1. részét itt olvashatod, a 2. részt pedig itt.

A smaragdvölgyi kitérő után a Megyer-hegyi tengerszemhez vezetett utunk. A Megyer-hegy, s a környéket övező szőlőbirtokok Sárospatakhoz tartoznak, bár a város tornyai igen kicsinek tűnnek a hegyről visszatekintve. 


Információs tábla. Katt, ha nagyobb méretben szeretnéd olvasni!


Sajnos nagyon rosszul van kitáblázva ez a különleges látnivaló, mely a helyiektől a tengerszem elnevezést kapta. Rosszul kitáblázás alatt azt értem, hogy gyakorlatilag térkép és leírás nélkül nem érdemes elindulnia annak, aki nem járt még erre. A legjobb leírást a tengerszem geoládájának oldalán találtuk, ezt érdemes követnie annak, aki van annyira elszánt mint mi, és szeretné megnézni ezt a gyönyörűséget.


Megyer-hegyi "tengerszem"

Mert tényleg érdemes. Mi az autót a szőlők alján hagytuk, és egy kellemes, kb. 30 perces sétával értük el a hegy tetejét. A nyugodt táj, a szép szabályos szőlőültetvények, a tiszta levegő most is szép emlék, ahogy visszagondolok rá. A tó pedig, ami valójában nem igazi tengerszem, hanem egy elhagyott kőfejtő, azért döbbenetes tapasztalat, mert távolról semmi nem látszik belőle. Egyszer csak megérkezel, lenézel, és huh! De mély!

A bányászok sziklába vájt lakhelyébe is be lehet menni.

Micsoda munka lehetett ez a malomkő-fejtés! Erről a helyről látták el az ország malmait malomkővel. A bányászok sziklába vájt szálláshelye szintén megtekinthető. Miután alaposan kinézelődtük magunkat, és megkerestük az egyik sziklafal aljában található geoládát, visszaindultunk az autóhoz.

Valahol a geoláda közelében... mohapárna.

Már nagyon éhesek voltunk – kimaradt az ebéd – ezért elhatároztuk, hogy keresünk Sárospatakon egy cukrászdát, ahol iszunk egy kávét, eszünk egy süteményt, ezzel kibírjuk estig, a finom vacsoráig. A Heitzmann Cukrászda a híres iskolakert melletti Táncsics úton található, parkolni csak a kertben szabad, az utcán megbüntetnek érte. Szép teraszán nyáron biztosan sokan ücsörögnek, mi ezúttal behúzódtunk a fűtött térbe. Míg ott voltunk, több helyi kisgyerekes család is befutott.

Sárospatak amellett, hogy egy élhető kisváros, kultúrtörténeti kincsestár is, melynek bejárására ezúttal csupán néhány óránk volt. Ez idő alatt szerettük volna a két szerintünk legfontosabb helyszínt felkeresni.

A Vár szépen felújított részlete.

A térképen jól látszik, milyen szuper játszóteret építettek a várfal alá
(jobbra lent). A 16-os számmal jelölt épület ágyúöntő-műhely lesz,
nyárra a tervek szerint kész.

A Vár gyönyörűen felújított épületét először majdnem teljesen körbejártuk, aztán – gondolván, hogy még bőven van idő a zárásig – bementünk a pénztárhoz, hogy jegyet váltsunk. Csalódottan vettük tudomásul, hogy több mint egy órával a zárás előtt már nem indul több csoport. Hát, erről lemaradtunk! Szerencsére 10 évvel ezelőtt már voltunk bent, azért én szívesen bementem volna most is. Mindenesetre kívülről nagyon szép képeket készítettünk az épületről.





A Szent Erzsébet templom felé vettük az irányt, ahol a mise előtt még elkaptuk a sekrestyés bácsit, hogy beszélgessünk vele egy kicsit a templom láthatóan éppen aktuális felújításáról. Hatalmas EU-s összegből újul meg a templom – egyelőre kívülről. 

A gótikus Szent Erzsébet Bazilika belülről.
Kívülről jelenleg csak az állványzatot látni.

A szombat esti szentmise békés hangulata után szerettünk volna átsétálni a hídon a kiszemelt étterembe, de annyira hideg volt, hogy inkább mégis autóval tettük meg azt a néhány száz métert.

A Vár Vendéglő a Várból fotózva.

Az esti Vár a Vár Vendéglőből fotózva :).


A Vár Vendéglő ablakaiból csodálatos kilátás nyílik a kivilágított sárospataki várra! Pusztán ezért a látványért érdemes ide beülni sötétedés után. Azonban itt az ételek is nagyon finomak. Így dupla élvezet!

Komlóskára visszafelé (Tolcsva után, már a mellékúton) megálltunk, hogy megcsodáljuk a fényszennyezés-mentes csillagos eget. Hatalmas élmény!


Sorozatom záró bejegyzésében elsősorban a Füzéri Vár jelenlegi állapotáról fogok sopánkodni pár sort, illetve röviden felidézem a 10 évvel ezelőtti vártúráinkat (Boldogkővár, Regéc), de Füzérradványról és Vizsolyról is ejtek majd néhány szót.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése