Különleges vidék ez a Fertő-táj, ezen belül a Fertő-tó közvetlen környezete! Évtizedekig politikai okokból nem lehetett még a közelébe sem jönni a nádasnak, nehogy valaki a megbújási lehetőséget kihasználva átszökjön a határon. Aztán mióta nemzeti parki védettséget élvez a terület, szintén nem lehet csak úgy ukk-mukk-fukk bemenni evezni, mert szigorúan tilos túravezető nélkül felfedezni a nádast. Olyan ritka növények, állatok, társulások laknak itt, akiket vétek megzavarni, ezért is fordulhat elő, hogy mindössze heti néhány alkalommal indul egyáltalán csoport. Ezekre napokkal vagy inkább egy-két héttel előre be kell jelentkezni - érdemes telefonon, munkaidőben, mert az e-mailemre valamilyen okból kifolyólag nem kaptam választ. Hét éves kor alatt erősen megfontolandó, hogy benevezünk-e gyermeket egy ilyen túrára, és vezetőtől függ, hogy egyáltalán elviszi-e. Mi végül úgy döntöttünk, hogy a két kicsi a szálláson marad férjemmel, aki nagylelkűen (mert szeret evezni! - ezúton is nagy hála ezért a lemondásáért!) átengedte nekem a lehetőséget, mégpedig legfőképpen azért, hogy tudjak Nektek írni a blogba a tapasztalatokról. A képeket mobillal készítettem, mivel a nagy fényképezőt nem mertem elvinni magammal egy ilyen vizes környezetbe. Fertőrákos és Balf között van egy Csárdakapui-főcsatorna nevet viselő csatorna, melyhez ki van táblázva a bekötő út. (Másik irányba egy borászat táblája látható.) Itt tárolja a Nemzeti Park a saját kenuit egy csónakházban. A kenuk szépek, rendben vannak, a stég, amelyről beszálltunk, nem rég újulhatott meg. Minden résztvevő kapott evezőt, a kisebbek - és akik kértek - mentőmellényt csatoltak fel.
Ajánlott készülni az útra napellenzővel és mindenféleképpen használjunk fényvédő krémet, mert 3 óra a vízen, tűző napsütésben - még akkor is, ha a túra "korán", 9.00-kor kezdődik - nagyon le tudja pirítani a bőrt, ami manapság már nem csak kényelmetlen, hanem kifejezetten veszélyes is.
 |
| Készülődés: mindenki megkapta a kötelező eszközöket. Gyerekek és jómagam bekenve a legerősebb fényvédő krémmel, kalapok a fejen. Napszemüveg szintén ajánlott. |
 |
| Rövid, de nagyon tartalmas technikai oktatás azoknak, akik még soha nem ültek kenuban, vagy nem eveztek társaságban, több hajóval. |
 |
| Együtt a csapat, kiosztva a hajók ülésrendje. Figyelünk az oktatásra. |
 |
| Néhányan már vízen, néhányan még a parton várjuk a beszállást. |
 |
| A Fertő-Hanság Nemzeti park munkatársa, Miklós lett közvetlen útitársunk, hogy nálunk is legyen kormányos, illetve még egy felnőtt a 3 gyerek mellett. |
Kiss Miklós, ökoturisztikai szekreferens vezette ezt a túrát. Nagyszerű, igényes, részletes szakvezetést kaptunk, minden kérdésünkre jött a válasz! Az egész kenutúra vidám hangulatban telt, szerintem minden résztvevő igazán jól érezte magát. Ez egy olyan világ, amibe tényleg csak az merészkedik be, akit komolyan érdekel a tó és a nádas élővilága. Egy 3 órás kenutúrára, ahol evezni kell, és jó eséllyel nyári napokon még aszalódunk is a tűző napon, valóban csak az megy el, aki elszánt, érdeklődő és kalandvágyó. És az ilyen csapatok nagyon jó hangulatban szoktak együtt időt eltölteni! Hát ha még egy kiváló vezetőjük is akad... :) Szóval jöttek-mentek a poénok, volt nagy kacarászás, és még egy kis versengés is a nyílt vízen. :)
 |
| Húsevő növény a láthatáron: rence a Fertő nádasában. (kis sárga virága van bocs a kép minőségéért, mobil+ nagyítás...) |
 |
| Mögöttünk a csapat egy része. Jó, hogy Miklós hozzánk ült be, mert így tudtunk egy kicsit "szakmázni", ezzel nem untattuk a többi útitársat - csak a gyerekeket. :) |
 |
| Ez egy széles csatorna. A szűk helyeken fotózni sem tudtam, annyira belógott a nád. Inkább gyorsan áteveztünk. :) |
 |
| Kiértünk egy nagyobb egybefüggő vízfelületre. Csodás kilátás minden irányba! |
 |
| Miklós érdekes történeteit és minden fontos tudnivalót úgy hallgattuk, hogy összekapaszkodtunk a hajókkal, vagy közel álltunk meg egymáshoz. |
 |
| Nagyon igyekeztem, hogy megjegyezzem e növény nevét, de csak azt tudom már róla így csaknem 2 hét távlatából, hogy egy invazív, nem őshonos növény a tóban. |
 |
| Utunk végső célpontja: a kilátó. |
 |
| Míg mindenki kikászálódik a hajókból, az elsők előre mehettek. Árnyék itt sincs... |
 |
| ... van viszont lenyűgöző kilátás. |
 |
| Történelem és természetismeret: egy nádas közepén található volt határőr-torony megmászásakor mindkét témakör előkerül. |
 |
| Utunk alatt többször elrepültek felettünk vörösgémek, láttunk egy hattyúcsaládot kishattyúkkal, elképesztő mennyiségű és színű szitakötőt, barna rétihéját, és már nem tudom felsorolni, mennyi mindent. |
Mindenkit, akit a fenti "kényelmetlenségek" nem riasztanak meg (úgy mint az erős napsütés, az evezés, a belógó nád a szűk csatornákban), csak biztatni tudok, hogy jelentkezzen be egy ilyen túrára, egészen biztosan nem fogja megbánni.
Kisebb gyerekekkel utazóknak illetve kevésbé bevállalós családoknak tudom ajánlani a szolárhajós idegenvezetést a Fertőn. Figyelem! Ez a szolgáltatás máshonnan indul: a Hansági-főcsatorna parkolójából! A szolárhajós program drágább és csak 1.5 órás. Cserébe nem kell evezni, a hajón van árnyék, és nem lesz belógó a nád. Lehet választani!
E program után eszem ágában nem volt mást betervezni a családnak. Délután a szálláson a kertben medencéztünk, aztán elbicikliztünk egy fagyira a közeli fagyizóba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése