A Zemplén kincsei 6.: Vizsoly - Biblia és méz

Ha azt mondom: Vizsoly, te azt mondod: Biblia. Minden érettségizett ember ma Magyarországon - remélem én.... - ezt a szókapcsolatot azért zsigerből rávágja. (Tudom, naiv vagyok.) Még ha nem is tudjuk a hátterét, nem ismerjük a vallástörténeti vonatkozásokat, Vizsollyal kapcsolatosan egy öreg, nyomtatott, a maga nemében különleges könyv jut az eszünkbe. (Ugye?)

Manapság pedig még egy másik szó is bevillanhat azoknak, akik ezen a vidéken járnak-kelnek. Ugyanis Molnár Gergő - alias Mézes Gergő marketingje kiemelkedik a környék összes látogatóhelye közül. A legjobb, leglátványosabb helyeken kirakott óriásplakátok, szórólapok a várakban, múzeumokban - nincs olyan Zemplént járó ember, aki ne lenne megszólítva a Mézmúzeum hirdetései által. Elmenni pedig nem csak a jegy mellé kapott ajándék nyalánkság miatt éri meg. Tényleg felejthetetlen élményben lesz részünk!

Boldogkő és a nagyszerű encsi ebéd után Vizsolyba vezetett utunk. Első megállónk a "komolyabb" Bibliamúzeum volt, hogy a gyerekek bírják a délután további részét is. A Bibiliamúzeum kertje és közvetlen környéke ma (2022. július) kissé viharvert állapotban van kívülről, mert felújítják. Ne ijedjetek meg a látványtól, menjetek be az udvar belsejébe, és ott a recepciónál ajándékboltot (könyvek, borok, helyi szépségek és finomságok), kis büfét ( kávé, jégkrém van!), a másik ajtónál pedig magát a Bibliamúzeumot találjátok. 

Ezt láttuk a parkolóból.

A két rendkívül kedves hölgy mindenben segített, egyikük szinte azonnal át is vitt minket a vizsolyi református templomba (néhány lépés séta), ahol mesélt nekünk a templom, a híres Biblia kiadvány és a gyülekezet történetéről. Ilonka néni - mert így hívják a hölgyet, aki a gyülekezet kántora is - utána nekem négyszemközt még sokat elárult a közösség hétköznapi életéről. Tudtátok például, hogy e különleges kiadvány gondozását és a múzeum működtetését egy mindössze 30 fős gyülekezet és egy fiatal, sokgyermekes, nagyon lelkes lelkész házaspár végzi? Én például biztosan ezt feltételeztem volna, hogy Vizsoly színtiszta református falu, óriási méretű gyülekezettel. Ez azonban nincs így: a többség katolikus! Ezt a hatalmas munkát, az építkezéseket, az újabb és újabb ötletek megvalósítását mindössze néhány tíz emberből álló kis csoport valósítja meg! 

A Vizsolyi Református Templom

Öreg, évszázados falak.

Eredeti, de restaurált falfestmények - a román korban épült eredeti
kistemplom, majd a gótikában kibővített nagyobb épület korábban
értelemszerűen katolikus vallású volt, így szentek képei láthatóak
a falakon. 

A híres Bibliapéldány vitrinben.

A templom előtt kis szoborpark.

A múzeum, a kiállítás különlegességei, a használható nyomdagép, az új épületek funkciói mind-mind a lelkész rendületlen kitartásáról tanúskodnak. Sok jót hallottam róla, biztosan nagyszerű ember! Néhány hete Magyar Örökség díjat vett át a Parlamentben. 

Lapozható digitális Biblia - a Károli féle fordításban.

A Bibliamúzeum egyik terme.

Ismerkedünk a nyomdagéppel. 

Az első bátor nyomdász neki is állt a gyártásnak.

Egy másik büszke kisnyomdász
első alkotása. 

Betűk szedésre várva.

A nyomdagép és az interaktív elemek miatt a kiállítás a gyerekek számára is élvezhető volt, ha nem is órákon keresztül, de egy 15-20 percig lekötötte őket. Ez alatt azért a lényeget magunkba tudtuk szippantani, még ha nem is sikerült - mint általában, ha gyerekkel utazunk - mindent elolvasni. 

A templomlátogatással, a jégkrémezéssel egybekötött kávészünettel és mosdózással egy kerek kis program ez, ajánlom szeretettel. Egy órát biztosan rá kell szánni, de aki extrán érdeklődik, vagy szeret fotózni, annak több is lehet.

****

Néhány perccel később már a Mézmúzeum bejárati kilincsét nyomtuk le. Vizsoly nem nagy település, nincsenek hatalmas távolságok és Mézes Gergő mindenhol gondoskodott útjelző táblákról, így eltévedni már-már művészet lenne. 

Homlokzat az utca felől.

Belső udvar egy részlete.

Gondolom, hétvégén ez is működik!

Két szakember foglalkozik a vendégekkel egy átlag hétköznap. Mi ráadásul viharos szélben érkeztünk - az időjárás szeszélyessége megmaradt ezen a napon is - ezért nem tudtunk minden megnézni, a méhecskék nem szeretik, ha esőben, szélben zargatják őket. Ezt tiszteletben kell tartani.

A bemutató kaptár az udvar "közepén" áll.

Kaptunk fejenként egy-egy méhészkalapot, és közel mentünk a bemutató méhcsalád otthonához. Nem bántottak minket, hiszen mi sem veszélyeztettük őket. Közelről láthattuk, ahogy ki-be repkednek ezek a szorgalmas kis állatok. Fiatal vezetőnk, akinek a nevét sajnos nem jegyeztem meg, lelkesen mesélt a méhek életéről, szokásairól, különleges titkairól. Egészen biztosan állíthatom, hogy a méhekkel kapcsolatban ez a fiatalember nagyságrendekkel többet tud bármelyik érdeklődőnél - aki nem méhész, mert az nem ér. :) Lelkesedése magával ragadó volt még a gyerekek számára is. Bátorságpróbák elé állított minket (meg mered fogni? Be mered dugni a kezed?) - de mindekit megnyugtathatok, hogy ezekről kiderült, kockázat nélküli próbálkozások. 

Egy infófal sok érdekességgel és szépséges rajzokkal. 

Odabent van egy kis minikiállítás méhész eszközökből, a másik szobában pedig Mézes Gergő méhészetének rövid, képes történetét látjuk. Rengeteg tárgy, emlék, fotó. A recepciós pulton pedig a lényeg: a mézkóstolási lehetőség! Itt már egy másik munkatárs dolgozik. Kis pálcát kaptunk, és arra lehet kinyomni a finomabbnál finomabb ízű mézkülönlegességeket. A gyerekek boldogan válogattak a kóstoló után a jegy mellé járó ajándék mézből. Ezeket egyébként azóta is féltve őrzik, minimális fogyott belőle, mert tartogatják, apránként eszegetik. Van itt a bodzás méztől kezdve a kapros vagy mákos mézen át a fütyülős barackos mézig minden! Nem tudtunk eljönni vásárlás nélkül. Én propoliszos termékeket vettem, gondolva az őszi náthás szezonra. És persze hoztunk haza egy "gyerekek kedvencét" a karácsonyi ízesítésű mézből egy nagyobb üveget. 

Finomságok és kóstolási lehetőség a recepciós pultnál.

Az oktató kaptár egy részét nézegetjük.

Mindenkit szeretettel várnak!