2022. augusztus 2., kedd

A Zemplén kincsei 9.: Megyer-hegyi gyöngyszemek

 

Tengerszem. Így hívják azt a kis tómaradványt, ami a Sárospatakhoz tartozó Megyer-hegy tetején található. Persze a kis állóvíznek, ami egyébként a maga nemében gyönyörű, köze sincs az igazi, Alpokban látható tengerszemekhez. Vize nem kék, nem átlátszó, nem jéghideg és nem több tíz méter mély. A Megyer-hegyi "tengerszemet" ember vájta ki a tájból, malomkőfejtők kétkezi munkájának nyomait látjuk itt. Mikor ezek a hihetetlenül nehéz munkát végző munkások a falba vájt kis barlangjukban melegítették kezeiket a tűznél, gondoltak-e vajon arra, hogy ugyanezen a helyen később turisták százai nézik, ahogy a bátrak a függőleges falak mentén (pénzért) másznak drótkötelek mentén? Biztosan nem. 

Mikor kettesben jártunk itt férjemmel, a hely egyáltalán nem volt még ennyire felkapott és ismert. Természetesen akkor is egy klassz geoládát kerestünk, ezért tudtunk egyáltalán a létezéséről. A Megyer-hegy 2016-18-ig kb. apró betűvel szerepelt az útkiönyvekben, nehéz volt kijutni, volt aki a szőlők közt eltévedt vagy nem volt elég kitartó, és visszafordult. Később lett sokkal ismertebb a hely, mikor via ferrata utakat telepítettek a sziklafalak oldalába. És idén már kilátó is fogadja az ide érkezőket. 

Mi úgy döntöttünk, hogy a nehezebb, meredekebb, de "rövidebb" utat választjuk, Károlyfalva felől támadtuk meg a hegyet. A kis faluban kiválóan ki van táblázva az útvonal, egészen egy kellemes kis horgászparadicsomig el lehet gurulni kocsival. Itt hagytuk az autót, felsétáltunk a lépcsőkön és bevetettük magunkat az erdőbe az ösvényen. Teljesen egyértelmű az útvonal. Egy idő után rákanyarodtunk a piros jelzésre, majd egy tanösvénybe is becsatlakoztunk. A táblákon érdekességek olvashatóak az itt élő állatokról.

Károlyfalva határán ez a kis horgásztanya várha a betérőket.

Innen indul a rövid túra a Megyer-
hegyre.

Tanösvénytáblákból...


... többfélével is találkoztunk. 

Íme, a kilátó! 

A Megyer-hegy tetején áll egy kilátó, amelyről lenyűgöző panoráma tárul a nézelődő elé. Sokan nem mernek egyébként felmenni, most is ücsörögtek az alján többen, akiket zavar, hogy a kilátó padlózata és a lépcső is rácsozott, így lelátni egészen a földig a talpunk alatt.

Kilátás az Alföld irányába. A csúcs a távolban: Tokaj.


A közeli magaslatok Sátoraljaújhelyhez tartoznak. 

A Zemplén, a maga egyszerű gyönyörűségében.

Alattunk Károlyfalva.

A "tengerszem" nem látható a kilátóból! Senkinek ne okozzon
csalódást, a látvány bizony így is elmondhatatlanul szép!

A kilátás tényleg csodálatos. Szélre készüljetek, nagyon fújt, mikor ott jártunk! A tömeg nem annyira tetszett. Meglepő volt egyébként, hogy Károlyfalva felől senkivel nem találkoztunk az úton se fel, se le. Amint átértünk a gerincen és kilyukadtunk a híres, kőfejtő menti ösvények egyikén (a falakat innen érkezve felülről közelítjük), azonnal feltűnt, milyen sokan vannak a hegyen, mert rengeteg emberi szót hallottunk. Szóval, ha kevés kirándulót szeretnétek útközben látni, a károlyfalvi útvonalat ajánlom! 

Az első kilátás, amit megláttunk Károlyfalva felől érkezve.


Egészen különleges! A falakon másztak, fiatalok, idősebbek
egyaránt. 

Nagyon szép!

A kőfejtő munkások menedéke volt ez a falba vájt, két
helyiséges barlang.

Itt lehet jelentkezni a mászásra. Mindent elmondanak: hol a 
találkozó, ki a kísérő, stb. Első kérdés az volt mindenkihez,
hogy via ferrataztak-e már.


Mivel mi ezen a napon nem szándékoztunk mászni - a nagyok kérdezték, hogy egyszer majd kipróbálhatják-e - elindultunk vissza, a hegygerincen át, majd le, Károlyfalva felé. Persze a meredek kaptatón lefelé már sokkal könnyebben, ruganyosabban haladtunk, igaz, nagyon kellett vigyázni, el ne csússzunk. Az erdőben nem csak a nagyon nedves, hanem a rendkívül száraz talaj is csúszik, még bakancsban is. 

A kis horgásztavak mentén meg lehet pihenni. Nem derült ki, hogy a szépen előkészített teraszon és udvaron van-e vendégfogadás, lehet-e valamit vásárolni, étkezni. 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése