Szicília a javából 1: Palermo "haladóknak"

Ha az egyszeri turista eljut Szicíliába, és van egy vagy fél napja megnézni Palermot, akkor egészen biztosan a világörökségi helyszínek bejárása, a katedrális megtekintése és esetleg valamelyik híres piac kóstolóval egybekötött látogatása lesz a kötelező program. Mikor először jártunk itt, számunkra is egyértelműnek tetszett, hogy ezeket nemcsak hogy nem lehet kihagyni, de muszáj megnézni, kipróbálni, megízlelni. Ugyanakkor, ha több napunk van, vagy sikerül másodjára visszajutnunk, mint most nekünk, akkor szóba jöhetnek olyan látnivalók, amelyek benne vannak ugyan az útikönyvekben, de nem számítanak élvonalas helyszíneknek. Most néhány olyan csodát mutatok be, amelyek nem annyira ismertek, mégis hozzátartoznak Palermo igazi arcához. A bejegyzés második részében újra hozok képeket az UNESCO világörökségbe tartozó, ezért megunhatatlan monreáli katedrális bizánci mozaikjairól - ugyanis oda másodjára is visszamentünk - és ezúttal végre a híres kerengőbe is bejutottunk! 

Tudtátok, hogy a palermoiaknak is van egy "Gellért-hegye"? Ez is vízparton áll, erről is csodás a kilátás a városra, ennek is kilátópontokkal, erdőkkel tűzdelt a domboldala, és még egy sziklakápolna is megbújik benne - csakúgy, mint Budapesten. Busz visz fel a belvárosból, és kevésbé ismert sétaútvonalain kevesen járnak, ám az ösvények mellett a sziklahasadékokban védett virágok, növények bújnak meg. Ráadásul itt is egy fontos szent halt meg! Ugye mennyi a hasonlóság? Természetesen legalább ennyi mindenben különbözik is budapesti "testvérétől" ez a hegy, melynek neve: Monte Pellegrino. Itt élt és lakott Szent Rozália, aki az évszázadok során Palermo védőszentje lett. A remeteként élt asszonyt halála után azonnal szentként kezdték tisztelni, és a barlangot, ahol meghúzta magát, zarándokhelyként tartják számon - mind a mai napig. 

Tehát elsőként - a főpályaudvarról indulva - a Santuariot (a zarándoktemplomot) vettük célba, mely a 812-es busz végállomása is egyben. A főpályaudvarról először a 107-es buszra szálltunk, majd később mindössze egyetlen átszállásra van szükség, ráadásul ugyanabban a megállóban kell várakozni a 812-esre is.

Átszállás a 107-es busz után a 812-esre.
10 perc várakozást igazán megér, hogy
"fillérekért" jutunk fel a hegyre.

A jegyeket a főpályaudvar főbejárata előtti kis bódéban vásároltuk egy szicíliai, nikotinban gazdag öregembertől, aki éppen pont úgy viselkedett és adta ki abban a pár másodpercben a jegyet, mintha egy film szereplői lennénk. Az időalagút ezekben a pillanatokban tényleg több tíz évre repített vissza: ahogyan a bácsi hozzányúlt a pénzhez, ahogyan a jegyet letépte azzal az öreg, kopott fadarabbal a kezében, amilyen gyakrolat volt ezekben a naponta többezerszer elismételt mozdulatokban, gyermekkoromba utaztatott vissza az emlék... már ezért a tapasztalatért megérte felkelni... 8 jegyet vettünk tehát, kettőt oda, kettőt vissza két személyre. A jegyeket a buszon kell érvényesíteni hasonló módon, mint Budapesten.

Már a felfele vezető út is egy kaland, különösen a hegyen, ahol a szűk kanyarokban a busz rendre dudál, nehogy valaki szembe találjon jönni. Közben minden turista szájtátva nézi a lélegzetelállító kilátást! Van egy-két megálló felfelé, ahol ki lehet szállni, hogy onnan felfelé túrázzunk de mi most végigmentünk, hiszen időre vissza kellett érnünk a találkozóra.

Nem gyenge útvonalon halad ez a hegyi járat!

Az egyik megálló, csodás kilátás a városra.

Másik szögből sem rossz. :)

A végállomásnál vannak büfék, feljebb mosdók.

Zarándokok szállnak le a buszról, korlátozott mennyiségben
van néhány parkoló is.

Mielőtt megismertük volna alaposabban a Santurariot (ami egyben a buszvégállomás neve is), elindultunk a mapy.cz-n talált térkép szerinti ösvényen, hogy eljussunk a lehető legmagasabb pontig. A Monte Pellegrino igazi legmagasabb pontja katonai terület, mivel tele van adótornyokkal a hegy. Ezért sajnos klasszikus kilátóépület sincs, viszont vannak szépséges kilátópontok, amelyekért megéri felmenni! Láttuk ám a Palermo stadionját is felülről! A kis körtúraszerű sétánkat a zarándoktemplomnál fejeztük be.

Így kezdődik a túra, a hegyi ösvényen.

Keretezett kilátás

Mészkőhegység, gyönyörű sziklaképződéményekkel

Ösvény, hangulat.

Palermo egy különleges nézőpontból

A Tirrén-tenger mindig gyönyörű, különösen napsütésben.

Boldog pillanatok. Amint kisütött a nap (2025.03.04.)
igen melegünk lett.

Egy ilyen szent helynek, ahol egy valódi szentasszony élt életvitelszerűen, természetesen jár a kápolna, sőt, templom státusz, így kapott különleges barokk homlokzatot a hegy egy része - mögötte "csak" a sziklák, nincs valódi épület. Szent Rozália ereklyéi mellett a templom oldalkápolnájában (ami szintén egy sziklamélyedés) további nagyon sok szent ereklyéi találhatók, többek között pl. Szent Pio és Szent Orsolya. (Hozzáteszem, ez az ereklyekultusz számomra nagyon nehezen érthető, tisztelettel tekintek ezekre a csontokra, ruhadarabokra, de számomra nélkülük is "elérhető" lélekben az adott szent. Elhiszem, hogy korábban az embereknek nagy szükségük volt e jelzésértékű tárgyakra, de mai fejemmel nehezen tudok mit kezdeni velük.)

Ezt látod a buszról leszállva.

Sziklába épült templomhomlokzat.

Ha belépsz, ne számíts tetőre.

Ereklyegyűjtemény...

... és a "térkép" hozzá.

A barlangtemplom. Vízvetők a menyezeten.

Barokk és modern találkozása

Szent Rozália nyughelye

Zarándokok.

A kápolnába minden buszjárattal, de kocsival is folyamatosan érkeztek a helyi zarándokok. Látszott, hogy ők nem kirándulni, túrázni jöttek a hegyre - kizárólagos céljuk egyedül a Szent Rozália előtti ima volt. Ezért a templomban mindig ült vagy térdelt valaki a szent ereklyéi körül. Megrökönyödve néztem (megint, mint a filmekben), amikor egy full maffiózó kinézetű alak kiszállt egy echte maffiózóautóból, s a kislányát kézenfogva felgyalogoltak a szent elé, hogy ott aztán térdenállva imádkozzanak. 

Visszafelé is gyönyörű volt az út a helyi buszjárattal, fotózásomat, videózásomat, gyönyörködésemet csak az a tény zavarta meg kissé, hogy a buszon egy szatírkinézetű alak meredten bámulni kezdett viszonylag közelről. Mivel a fickó valóban félmeztelenül szállt fel az egyik kies hegyi megállóban, s a buszon öltözött fel, elment a kedvem a nézelődéstől, és férjem mellé ülve vártam, mikor szállunk le végre...  Már a belvárosi, 107-es buszon, ami nagyon tömött volt az iskolából hazaigyekvő gyerekekkel, láttunk egy zsebest munka közben (a mellettem ülő néni szólt, hogy figyeljünk az értékeinkre), de mikor észlelte, mennyire vigyázunk a cuccunkra, hátravonult a busz hátsó részébe más turistákat keresni. Jelzem, beköszönt a buszvezetőnek... 

Ez is Palermo!

A vitorláskikötő mellett leszálltunk, és egyből középkori épületek tömegébe botlottunk. Elképesztő történelem, elképesztő egykori gazdagság - és rögtön mellettük elképesztő a szegénység. A gyönyörű középkori templomoktól szó szerint egy kőhajításnyira hajléktalan afrikai menekültek laknak egy parkban. Sátor vagy papírdoboz, szeméthalom és rettenetes bűz. Ez a kettősség egész Palermot jellemzi. 

Egy középkori templom: Santa Maria della Catena

Egy középkori kastély: Palazzo Chiaramonti, másik nevén Steri

Palermoi hangulat tömeg nélkül

Chiesa di Santa Teresa alla Kalsa - Avilai Nagy Szent Teréz t.

Itt szörnyű szagokat hozott a szél, a parkban tanyáztak a
 hajléktalanok. Néhány lépésre a tengerparttól. Porte dei Greci.

Finom ebéd a parton.

Gyönyörű tengerpart a Monte Pellegrinoval a háttérben!

Palermo tehát ezen a délelőttön és sétán megmutatta nekünk hétköznapi önmagát. 

Kikeveredtünk a partra, ahol egy gyorskajáldában elfogyasztottuk finom és nagyon laktató ebédünket, majd tovább sétáltunk a Tirrén-tenger partján a Botanikus Kert irányába. Ide, a nagy kertbe ingyenes a belépés (csak befotózni volt időnk), de ha a kiállítást is szeretnétek megnézni, az már fizetős lesz. Mi tovább sétáltunk a főpályaudvar (Palermo Centrale) irányába, ahol megbeszélt találkozónk volt Ágival (Dolce Vacanza) és a csoport többi tagjával. Velük együtt mentünk fel Monreáléba, amely helyi járatokkal nehezebben és sokkal lassabban elérhető (bezárt volna a templom, mire felérünk helyi busszal). 

Botanikus kert - nagy része ingyenesen látogatható park.

Farsangi hangulat a Palermo Centrale-ban

Vonatra vagy buszra várva itt is lehet várakozni Palermoban.

Monreále, a megunhatatlan kulturális csoda

Visszajutottunk a katedrálisba, amelynek láttán emlékszem, első alkalommal szinte sokkhatással felérő ujjongással próbáltam befogadni az elmondhatatlan, leírhatatlan szépséget. (Olvasd el első palermoi tapasztalatainkat itt!) Ezúttal arra összpontosítottunk, hogy a múltkor elmaradt kerengőlátogatás mindenképpen beleférjen az időbe! Meg tudtuk nézni az azóta renovált és megnyitott oldalkápolnát és közelebbről láthattuk a szentélyt is. 

Monreáli katedrális kívülről

és belülről!

Mozaikcsodák a földön is!

Krisztus, az Uralkodó

Ez a perspektíva nekünk is
új volt - renoválás miatt
korábban nem láthattuk.

A fülbevalós Szűz Mária visszakerült
eredeti helyére.

Történetek a falon - minden felismerhető!

A kerengőbe a múzeumshopon keresztül vezet az út. Ha szemben állsz a katedrális főbejáratával, a jobb oldali torony mellett a püspöki palota egyik üveges ajtaján kell belépni, ahol a 2025-ben 16 EUR-s jegyet lehet váltani a kerengőbe, és már lehet is egyenesen belépni. (Amennyiben a templom kilátópontjára, a tetőre szeretnétek felmenni, oda pedig a templomból lehet külön fizetés ellenében feljutni. A templom, így tehát a mozaikok többsége INGYENESEN látogatható!!) 

Nincs két egyforma oszloppáros

Elképesztő részletesség

Gyönyörű fényekben tudtam fotózni!

Nem tudtam eldönteni, melyik oszloppáros a kedvencem...!

Részletek kidolgozva mindenütt!

Miután kigyönyörködtük magunkat ebben a páratlan csodában, beültünk egy szusszanásra, kávéra, pihenőre a szomszédos cukrászdába. Belefutottunk egy hatalmas karneválba, illetve ők futottak belénk, hiszen itt, a kisváros központjában gyülekezett a húshagyó keddi boldog, ünneplő, farsangi tömeg, mi meg a kávézó teraszáról boldogan fotóztuk őket.

Fagyi briósban -
megehetetlen mennyiség

Cannolo - ekkor még nem tudtuk, 
hogy ennél majd eszünk még finomabbat!

Karneváli készület a főtéren Monreáléban, húshagyó kedden

További cikkeim Szicíliáról:

1. DolceVacanza  - gyakorlati tudnivalók szicíliai utazáshoz

2. Cefalú - a világ egyik legszebb helye

3. Palermo és Monreále UNESCO kincsei

4. Két különleges kirándulás Szicília északi részén (halászfalvak és Castelbuono)

5. Polizzi Generosa - a sziklára épült szabad város

Szeretnél havonta friss, tartalmas információkat kapni barangolásainkról, kirándulásötleteinkről, múzeumlátogatásainkról, jó szállásokról? Iratkozz fel hírmagazinunkra:

BARANGOLÓ HÍRMAGAZIN FELIRATKOZÁS