2025. március 24., hétfő

Szicília a javából 3. - Etna és Taormina

Az Etna minden bizonnyal a világ egyik legismertebb hegye! De Európában biztos a TOP10-ben van. Szicília legmagasabb pontját sokszor hó borítja még akkor is, amikor odalent már kellemes az idő. Számos alkalommal olvasunk róla a hírekben, hiszen az Etna egy aktív vulkán. A magassága is változik: a kráterek mérete a kitörések utáni állapotoktól függ. Most pl. sokkal magasabb, mint 2018-ban volt. Az Etna Európa legmagasabb vulkánja, és azért olvasunk róla oly sokszor a hírekben, azért változik folyamatosan a mérete, mert a legaktívabb is. Nem csoda, hogy nagyon vártuk a "találkozást" a heggyel! Kivételesen különleges napot kaptunk ajándékba időjárás szempontjából: a hegyet láttuk felhő nélkül is lentről szikrázó napsütésben, majd mikor felértünk, a tájat szinte egy pillanat alatt beborította a felhőpaplan, és mi a nagy fekete-fehér (lávakő - hó és felhő) kontrasztban álltunk! Alig hittük el, milyen fenséges a látvány!

A bejegyzés második felében a közeli Taormináról, Szicília legdrágább városáról hozok képeket és rövid leírást. A napot professzionális idegenvezetéssel és transzferrel A DolceVacanza-nak köszönhetjük!

Az Etna látogatásához nagyon korán kellett kelnünk és találkoznunk a kis csapattal. Az odaút kereken 3 óra Cefalúból, majd a hegyen a parkolás, séta a felvonóhoz: mind viszi az értékes időt. Ezúttal, mivel előszezonban voltunk ott, nulla sorban állással azonnal a felvonón találtuk magunkat. Kicsit hezitáltunk, melyik jegyet vegyük meg, de nagyon hálás vagyok Áginak, aki rábeszélt minket a drágábbik verzióra. "Ha már itt vagyunk, lássuk a lehető legtöbbet!" felkiáltással felmentünk tehát 1900 m-ről (felvonó alsó állomásának szintje) 2400 m-re, majd innen lánctalpas járművel (!!!) 2800 m-re, majd ennek "végállomásától" egy vulkanológus idegenvezetővel gyalog még magasabbra, az egyik kisebb kráter szélére (2900 m). Ennél közelebb ma nem lehet menni egyszerű turistaként a pöfögő hegy csúcsához.

Ez már az Etna szoknyája - az utat néha elönti a láva!

1900 m-en a parkoló - innen indul a felvonó.

Ebbe ültünk, szerencsére március elején nem volt sor.

Egy titkos nagy vágyam teljesült ezen a napon!
Feljutottam az ETNÁRA!!!

Hó és láva: fekete-szürke-fehér, plusz a felvonó pirosa
jól állnak egymásnak.

Lánctalpas jármű viszi fel a kislétszámú turistacsoportokat.


Odafent, a felhők felett!

A vulkanológus guide elmondja
angolul, mit kell tudni a hegyről.

Elindultunk tovább, immár gyalog, hogy a lehető legmagasabbra
felsétáljunk. A levegő ritkaságát már lehetett érzékelni. 

Az Etna 3 nappal ott jártunk előtt még ontotta magából a forró lávát, de a másik irányba, nem Nicosia felé - ahonnan a felvonónk ment fel. Ám így is elég érdekes látvány volt a gőzölgő hegycsúcs. Fehér gőzök-gázok szálltak fel a csúcskráterekből - magyarázta is a vulkanológus guide, hogy ezek színeiből állapítják meg, mi várható. 

Pöfög a csúcs! Kettő is! :)

Az alulról olvadó hó.

Kráter szélén - ez a teljes csúcs NEM LÉTEZETT pár évvel
ezelőtt! 112 m-rel lejjebb volt ez a terület egy nagyobb 
kitörést megelőzően!!

Morzsalékos lávakő, hóréteg, tetején hamu, alatta kráter, 
kráter alatt felhők. Lenyűgöző látvány!

Tapogatjuk a meleg lávakövet.
Kb. 45-50 fokos, így a szeles, jeges
hidegben jól esett beledugni a kezünket.

Az Etna egyébként egy rendkívül turistabarát hegy. Általában pont annyira erősek a kitörések, hogy a turisták még épp élvezik a látványt, de nagyobb veszélytől nem kell tartani. Ha mégis, akkor pedig van idő felkészülni, mert a tudósok már igencsak ismerik a hegy hangulatingadozásait. 

Például mesélte a fiatalember, hogy az éttermek lent (ahol később mi is ettünk) hozzá vannak szokva a gondolathoz, hogy egyszer-egyszer elviszi őket a láva. De ezek a kiömlések sosem egyik pillanatról a másikra történnek, ezért van idő felkészülni, kipakolni. A láva elviszi az épület egy részét vagy egészét, majd újjáépítik, és megy az élet tovább. Itt ez így működik! Útközben láttunk is egy házat, ami korábban lakott volt - a láva a tetőig elöntötte, de a lakók még jóval veszély előtt elhagyták otthonukat. 

Felfelé menet láttuk ezt a házikót.

A másik érdekesség még a grották léte: ezek a vulkánkitörések után a lávafolyamban valamilyen okból kialakult barlangok, mélyedések elképesztően jó hőszigetelő tulajdonsággal bírnak, és ezt már évszázadokkal ezelőtt felfedezték az itt élők. A jeget összegyűjtötték, majd a nyári melegben innen vitték a közeli kastélyokba a táblás jeget. A grottáknak köszönhetjük a granitát is, ami a mi általunk talán jobban ismert jégkása eredeti verziója (később, a narancsszüret utolsó mozzanataként ettünk frissen készített granitát, de erről majd későbbi cikkben írok).

Ági mutatja a grottát a lefelé vezető úton.

A felvonó felső állomásán lehet ruhákat, bakancsokat bérelni - sokan a nyári melegből érkeznek, és itt szembesülnek vele, hogy közel 3000 m-en nem olyan a hőmérséklet, mint a tengerparton! Van egy kis hütte-jellegű büfé is, de ha innen elindulsz, feljebb már csak az anyatermészet vár: nyáron minden csupa fekete-szürke, télen (még március első hetében is): minden havas, de a láva is látszik, szóval ilyenkor a hegy: fekete-fehér, és szürke. A szürkeségét a lehulló lávatörmelék, hamu okozza.

Ruhabérlési lehetőség odafent.

A lenti étteremben, amely széles ételválasztékkal várt minket, nagyon finomakat ettünk, majd robogtunk is tovább Taormina felé.

Shop és ajándéküzlet a felvonó lenti állomásán.
Itt minden lávaköből készül!

Az étteremben azonban szerencsére nem kőlevest adtak, hanem
finom olasz étkeket!


Úton Taorminába

Taormina Szicília egyik legtöbbször emlegetett városkája. Már a klasszicista korban rendkívül divatos volt, főleg, miután Goethe erről a helyről is részletes útleírást adott. S mivel van itt egy csodálatosan épen maradt görög színház, valamint az Etna is látszik, és a kilátás is lenyűgöző minden irányban - a hegyoldalban megszaporodtak az épületek, utcácskák, és sikk lett taorminainak lenni, illetve itt ingatlant vásárolni, vagy ide érkezni nyaralni. Most, hogy már jártam itt, megértem! Hiszen a kis városka mit sem veszített varázsából az évszázadok alatt, és ma is turisták ezrei érkeznek nap mint nap, hogy legalább egy sétát tegyenek a belváros szívében. Nekünk mindössze pár óránk adatatott a felfedezésre, ami éppen arra volt elég, hogy megtekintsük a görög színházat, és sétáljunk egyet a két városkapu között a sétálóutcán.  

Hello Taormina Belváros!


Térkép a városról, jól látható helyen a "lényeg".

Itt már közel a híres görög színház!

Lenyűgöző látvány...!


A görög színházba természetesen belépőt kell fizetni - de megint csak azt mondom, ki ne hagyjátok, ha már itt jártok, EZT mindenképpen látni kell!! Már csak Csontváry híres festménye miatt is, nekünk magyaroknak ez a hely különösen fontos kulturális helyszín! 

Volt ízlésük a görögöknek, tudták hol kell a kultúra szentélyét
megépíteni! EZ a kilátás fogad a másik irányba!


És igen, az ott pedig az olasz csizma
ORRA! (A büfé teraszáról készült a kép.)

A színpad felett

A színházat a római korban gladiátorviadalokra használták.

Az épület a színpad felől is monumentálisnak hat.

A sétálutca telis-tele van drága luxusmárkák üzleteivel, de ezen nem lepődtünk meg, hiszen Ági előre mondta, hogy Taorminában lesz a legtöbb ilyen bolt. Minket ezeknél sokkal jobban érdekeltek az épületek, a templomok és a kis utcák, amelyek közül némelyik hihetetlenül keskeny volt! 

Egy palazzo a sok közül, ma rendezvényhelyszín.



A Dior betelepült egy kb. 1300-as
éveben épült házba, megőrizve annak
jellegét és méltóságát.


A legszűkebb utca, amelyben
valaha jártam!

Ami Szicília szinte minden városára igaz: itt is nagydózisban szippantod be a történelmet. Az öreg épületek, a városkapuk kora, a görög színház varázslatos, ókorba visszarepítő hangulata mind segít abban, hogy megérezd: az idő lineáris vonalán csak egy kis pont vagy, de milyen csodálatos, hogy rajta vagy! 

Taormina duomo-ja

Az oltáron az utolsó vacsora.

Mellékoltáron csak úgy egy
középkori szárnyasoltár!!

Itt elvesztem a részletekben. 

A másik városkapu.

Templom a főtéren

Kilátás a templom bejárata felől. 

Este Cefalúba a tengerpart menti autópályán tértünk vissza. Tudom, elfogult vagyok Szicíliával kapcsolatban, de szerintem nincs ennél szebb autópálya a világon. Látni először az olasz csizma orrát Messina felől, majd hosszan a Lipari-szigeteket, végül már besötétedett, de tudtam, hogy szebbnél szebb tengerparti városkák és hegyi falvak között vezetnek a vidaduktok, alagutak. Ezen a szakaszon 52 alagúton haladtunk át! 

A lenyugvó nap fényeiben, pineafák között, a part mentén
visz az autópálya Cefalú felé.

Lipari-szigetek a partról

A Stromboli

Esti lazulás Cefalúban a Duomo téren Ágival

Az asztalon látható étkek 3/4-ét ajándékba kaptuk a pincérektől,
"csak úgy", mert szerintük keveset rendeltünk, és azzal nem laknánk jól. :)
Ilyenek ezek a szicíliaiak!


További cikkeim Szicíliáról:

1. DolceVacanza  - gyakorlati tudnivalók szicíliai utazáshoz

2. Cefalú - a világ egyik legszebb helye

3. Palermo és Monreále UNESCO kincsei

4. Két különleges kirándulás Szicília északi részén (halászfalvak és Castelbuono)

5. Polizzi Generosa - a sziklára épült szabad város

6. Palermo "haladóknak"

7. Templomok völgye (UNESCO világörökség), Török Lépcső és sajtkóstolás

 

Szeretnél havonta friss, tartalmas információkat kapni barangolásainkról, kirándulásötleteinkről, múzeumlátogatásainkról, jó szállásokról? Iratkozz fel hírmagazinunkra:

BARANGOLÓ HÍRMAGAZIN FELIRATKOZÁS

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése